Koreai népmese - Hungbu és Nolbu

Egyszer volt, hol nem volt, egy faluban élt két testvér, a jószívű Ħungbu és a kapzsi Nolbu. Szüleik halála után Nolbu, a báty, minden vagyonukat magához ragadta, és kiűzte Ħungbut és családját a házból. Ħungbuék szegények voltak, de egymásra támaszkodva szorgalmasan éltek.

Egy tavaszi napon Ħungbu egy eltört lábú fecskét talált, és gondosan ápolta. Más tavasszal a fecske egy tököt hozott Ħungbunak. Ħungbu elültette a tököt, és őszre hatalmas tökök nőttek.

Amikor felszeletelték a tököt, belül rengeteg kincs volt: arany, ezüst, rizs, selyem. Ħungbu gazdag lett a kincseknek köszönhetően, megszabadult a szegénységtől, és boldogan élt.

Nolbu, amikor hallott erről, irigy lett. Szándékosan eltörte egy fecske lábát, hogy tököt kapjon. De Nolbu tökjéből nem kincs, hanem mindenféle szörnyűség jött elő, és Nolbu háza pillanatok alatt romba dőlt.

Végül Nolbu megbánta tettét, és bocsánatot kért Ħungbutól. A jószívű Ħungbu megbocsátott Nolbunak, és együtt boldogan éltek. Ħungbu megosztotta vagyonát Nolbuval, Nolbu pedig ettől kezdve felhagyott a kapzsisággal, és jó ember lett. A két testvér kibékült, és korábbinál is nagyobb szeretetben élt.

Tanulság

A Ħungbu és Nolbu története a jutalmazás és büntetés tanulságát hordozza magában. Megmutatja, hogy a jó cselekedetekért jutalom, a rossz cselekedetekért büntetés jár. Ezenkívül hangsúlyozza a testvéri szeretet és az adakozás fontosságát. Az is kiderül, hogy a nehézségek idején is a kölcsönös segítség és az adakozás végső soron nagyobb boldogsághoz vezet. A kapzsiság bajt hoz, a jószívűség pedig szerencsét. Megmutatja, hogy a vagyonszerzésre való vakmerő törekvés, amely során az ember másokat is károsít, végső soron nagyobb balszerencsét hoz. A valódi boldogság nem anyagi javakban rejlik, hanem a család és a szomszédok szeretetében és az adakozásban. Ezenkívül hangsúlyozza a megbánás és a bocsánatkérés fontosságát. A hibák elismerése és a változás iránti törekvés új életet nyithat.

Újraértékelés a valósággal összevetve

A modern társadalomban a "szorgalom" és a "képesség" hangsúlyosabb, és az a nézet is elterjedt, hogy pusztán a "jó cselekedetek" nem elegendőek a sikerhez. De a Ħungbu és Nolbu története nem csak az anyagi siker fontosságát hangsúlyozza, hanem az emberi kapcsolatok és a lelki gazdagság jelentőségét is. Még ha valaki nagyon tehetséges is, ha a kapcsolatai rosszak, vagy a kapzsiság vakítja meg, és árt másoknak, akkor nem élhet igazán boldogan. Emellett azt is mutatja, hogy még nehéz helyzetben is, ha megőrizzük a pozitív hozzáállást és az adakozás szellemét, váratlan szerencse érhet minket.